Lehet azt választani, hogy nevet adunk az érzelmeinknek, megfogalmazzuk és így jobban meg tudjuk érteni és akár ki is fejezni magunkat, mint például az erőszakmentes kommunikáció technikája🗣️🗨️.
Vagy dönthetünk úgy, hogy nem címkézünk, csak megfigyeljük, nyugtázzuk, hogy milyen érzetek keletkeznek a testünkben, milyen automatikus gondolataink jönnek – mint az autogén tréning alapú technikák esetén.
És amit én pszichológiai rugalmasság néven tanultam, az az, hogy mindeközben a figyelmünket irányítjuk. Mint a zseblámpa🔦, amivel eldöntjük, hogy hová nézünk👀.
Ugyanis, ahogy korábban írtam, az érzelmek, gondolatok, testérzetek automatikusan keletkeznek; de azt mi döntjük el, hogy hol akarjuk tartani a figyelmünk fókuszát🧿.
A témával kapcsolatos további bejegyzéseket ITT találod. 