„Minden konfliktus egy nagyszerű lehetőség a közeledésre” – Rambala Éva, az első magyar képviselője az Erőszakmenes Kommunikáció, röviden EMK technikájának.
» “Önmagad vagy más kritizálása nélkül szeretnél őszinte lenni?
» Szeretnéd megtanulni, hogyan gondoskodj saját jól létedről, miközben a körülötted lévőkre is odafigyelsz?
» Olyan készségeket szeretnél megtanulni, melyek segítségével a konfliktusok nem elkerülendő rossz dolgok lesznek, hanem nagyszerű lehetőségek az egymáshoz közelítésre?” (Rambala Éva)
Éva bevezető tréningjére (az EMK alapjaira) 10% kedvezmény jár a Hat Alma Család tagjainak, ha korábban még nem vettél részt Éva tréningjein. Ehhez csak add meg email-címed a kapcsolatfelvételi űrlapon!
⁉️ Vannak konfliktusaid ⁉️ A munkádban vagy a magánéletedben jó lenne hatékonyabban kommunikálni ⁉️ Előfordult már veled, hogy beszélgetőpartnereddel mindkettőtök legjobb szándéka mellett félreértettétek egymást ⁉️ Szükséges jobban meghúznod a határaidat ⁉️ Nehezen megy a nemet mondás ⁉️ Szeretnél
több empátiát adni és kapni a fontos kapcsolataidban ⁉️ Kifejezni azt, ahogyan valójában érzed magad és amire legmélyebben szükséged van⁉️
→ Akkor Neked valószínűleg segíteni fog az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK). Örömmel mutatom be Nektek a Műhely két trénerét, Kaposi Mária és Virovecz Anna személyében!
Ők vállalták, hogy korábban EMK-alapozó tréninget végzettekkel heti rendszerességű gyakorló csoportot vezessenek. Érdeklődni emailben tudsz.
TUDTAD?❓❔A magány és a szociális izoláció nagyjából a dohányzással, fizikai inaktivitással összemérhető kockázatot jelent a különböző civilizációs megbetegedésekre , ezzel szemben a társas támogatottság akár 10 évet is adhat az életünkhöz – és az életminőséget is egyértelműen javítja!✅
► A támogató társas kapcsolatok az életmódorvoslás egyik nagyon fontos pillére. Azok az emberek, akiknek szoros a szociális hálójuk, sokkal tovább – és egészségesebben is – élnek, mint azok, akik magányosak, izolálódtak.
► A barátok, a család segítenek a többi egészséges szokást megtartásában is, a kapcsolatok hiányát ❌viszont sokan mindenféle függőségekkel igyekeznek betölteni, dohányzással, alkohollal, zsíros-cukros ételek fogyasztásával, persze hiába. Ha valaki magányos és csak ebben az egy dologban tér el egy másik embertől, akkor már eleve betegségekre hajlamosabb, de a magány még visszahat rád úgy is, hogy az egészségtelen szokásokra is hajlamosabb leszel, amik szintén tovább rontják az egészséged. Úgyhogy✔️ ápoljuk tudatosan a fontos emberi kapcsolatainkat!
Ápoljuk tudatosan a fontos emberi kapcsolatainkat, már csak az egészségünk érdekében is!✔️❗
→ Különösen most kell tudatosnak lennünk erre. És nem csak a járvány miatt mondom ezt, amikor kcisit nehezebb is egymással találkozni, hanem az okos kütyük kora miatt – nagyon csábító az, hogy inákbb csak üzenjek egyet vagy küldjek egy kis figurát, ami majd megmutatja helyettem, hogy mit érzek. De ez egy lebutított, lecsupaszított kommunikáció elveszíti a nagyon fontos nonverbális jeleket és a kapcsolódás fizikai részét is, tehát azt, hogy az embereknek fizikailag a közelében legyünk.
► Ahhoz, hogy az emberek ilyen sikeresek lettek az evolúció során, a nagy létszámban történő rugalmas együttműködés képessége vezetett minket. Ennek alapja a kommunikációnk, azon belül pedig az, hogy képesek vagyunk múltbeli vagy jövőbeli, akár fiktív történetekről is kommunikálni, hinni bennük. Így épültek a piramisok és katedrálisok, így jutott ember az űrbe.
► Viszont ez mind nem elég a boldogsághoz. Ezekhez az alkotásokhoz és a tudomány fejlődéséhez „csak” az agyunknak kellett kapcsolódni egymáshoz.
► Ahhoz, hogy a szív szintjén kapcsolódhassunk és egymás életét örömtelibbé tegyük, empátiára és kritikamentes őszinteségre van szükség.
► Ezt az eredetileg velünk született, de elfelejtett módszert hívják erőszakmentes kommunikációnak, melyben a megfigyelésünket igyekszünk minél tárgyilagosabb módon megfogalmazni (és felelősséget vállalni a megfigyelésünk minőségéért), majd az adott szituációban megélt érzelmeinket és a kielégült vagy ki nem elégült szükségleteinket megnevezni.
► Például az, hogy „már megint elvitted a szebb bögrét, ne szívass már folyton” – sajnos agresszív és egyáltalán nem segít közelebb kerülni sem egymáshoz, sem az adott helyzet megoldásához (ráadásul lehet, hogy nem is igaz, lehet, hogy a mosogatóban van és én hagytam ott tegnap). Ehelyett például fogalmazhatunk így is: „nem látom a szekrényben a piros bögrét, amiből én most szeretnék inni – kérlek, ha nálad van, add ide”. Feszültséget érezhetek, mert a szépség fontos számomra, és ezt a piros bögre látványával szerettem volna megélni. A kérésem pedig pozitív formájú és megcselekedhető (a „ne tedd” ezt vagy azt helyett azt kérem, mit tegyen a másik és azt konkrétan).
► Banális példának tűnik, de vegyük észre a mintázatot benne: általánosítás (már megint, mindig, soha, állandóan, folyton…) és a másik hibáztatása a bennünk keletkező érzelemért (ne szívass).
► Pedig, ha belegondolunk: vajon tudjuk szabályozni, milyen érzelmek keletkeznek bennünk? Nem. Akkor hogy lehetnénk felelősek valaki másban keletkező érzelmekért?
► Nézzünk egy másik példát: „Állandóan elkésel, ezzel most nagyon megbántottál, legyél már figyelmesebb!” A megbántottál szó is a másikat teszi felelőssé, a legyél figyelmesebb pedig nem elég konkrét, nem megcselekedhető. Hogyan legyek figyelmesebb? Hallgassalak meg, amikor beszélsz vagy adjam fel a kabátod? Esetleg hozzak virágot, ha kések?
► Mondhatjuk például ezt: „Hallom tőled, hogy egy órával később érsz haza, mint tervezted”. Magányosságot érzek (érzelem), mert az összetartozás (szükséglet) fontos számomra – és az összetartozás érzését most épp abban szerettem volna megélni, hogy ezt az egy órát együtt töltjük, mondjuk vacsorázással (az a preferencia, ahogyan az adott szükségletemet legszívesebben megélem – ez mindenkinek lehet más és más, sőt, személyen belül is változhat). Így a kérésem lehet ilyesmi: „Kérlek, hogy jövő vasárnap este 6 órakor találkozzunk nálam és vacsorázzunk együtt” vagy „Kérlek, hogy amikor ma hazaérsz, kapcsold ki a munkahelyi telefonod és az ebédlőben vacsorázz, én már ettem, de odaülök melléd.”
► Ha mélyebben érdekel benneteket a téma, szeretettel ajánlom Marshall Rosenberg (a módszer kidolgozója) és Rambala Éva (első hazai képviselője) előadásait, képzéseit Éva bevezető tréningjére (az EMK alapjaira) 10% kedvezmény jár a Hat Alma Család tagjainak, ha korábban még nem vettél részt Éva tréningjein. Ehhez csak add meg email-címed a kapcsolatfelvételi űrlapon!
Ápoljuk tudatosan a fontos emberi kapcsolatainkat! Különösen most kell tudatosnak lennünk erre. És nem csak a járvány miatt, amikor kicsit nehezebb is egymással találkozni, hanem az okos kütyük miatt – nagyon csábító az, hogy inkább csak üzenjek egyet vagy küldjek egy kis figurát, ami majd megmutatja helyettem, hogy mit érzek:
‼️ De ez egy lebutított, lecsupaszított kommunikáció. Elveszíti a nagyon fontos nonverbális jeleket és a kapcsolódás fizikai részét is, tehát azt, hogy az embereknek fizikailag a közelében legyünk. A kommunikációnk során az információátadás nagy része valójában nonverbális jeleken keresztül történik!
Albert Mehrabiant, a University of California Los Angeles nyelvész professzora szerint az üzenet: 55% testbeszéd, 38% hangtónus, csupán 7% kimondott szó. (Forrás: Tréningakadémia)