Már a gyerekeknél is nagyot lehet lépni az életmódorvoslás 6 pillérének, azaz 6 tudományosan bizonyított területének alkalmazásával, olyan banálisnak hangzó, de a mindennapokat megkeserítő betegségekben, mint például a székrekedés vagy a gyakori felső légúti fertőzések; de jól fejleszthetőek a kognitív képességek is, vagyis a széles értelemben vett tanulásra is hatással van életmódunk.
Az életmódorvosláson belül először a növényi étrenddel találkoztam @Juhász-Keglovits Klári, amikor magamra kezdtem vásárolni és főzni.
Eleinte az alacsonyabb árak, és a szemétbe kerülő csomagolóanyagok csökkentése motivált, amikor egyre több feldolgozatlan növényi ételt vásároltam. Zöldségeket, gyümölcsöket, nagy kiszerelésben száraz hüvelyeseket és gabonákat, magvakat. Kedvenc példám, hogy gyerekkoromban gyakorlatilag a bolti csomagolt cukrozott reggelizőpelyheken, müzliken nőttem fel, majd amikor a boltban láttam, hogy a natúr zabkása mennyivel olcsóbb, úgy döntöttem, tudok én is belekeverni igazi aszalt vagy friss gyümölcsöket. Ebben máris nincs hozzáadott cukor, olaj, adalékanyag, és az ára is lényegesen kedvezőbb.
🍏A főzési kísérleteim kezdetével nagyjából párhuzamosan kezdtem járni dr. Márky Ádámhoz mindfulness alapú autogén tréningre – hamarosan ő lett az első magyar életmódorvos, a hazai mozgalom elindítója.
🍎Egészségfejlesztéssel foglalkozó csapatának társalapítójától, Länger Jelenától hallottam először a teljes értékű növényi étrendről, és ezután olvastam Szabó Zoltán pécsi dietetikus kiváló összefoglaló cikkét az Orvosi Hetilapban.
🍏Eddigre már ösztönösen is nagyon sokat léptem a növényi étrend felé, de a jól összeszedett előadás és a tudományos igényességgel megírt cikk alapján, melyek nemzetközi, nagy létszámú tanulmányokra hivatkozva mutatták be, hogy a növényi étrend mennyire jót tesz minden szervrendszerünknek, és ráadásul mennyire egyszerű, azonnal eldöntöttem, hogy mostantól én is “vegán” leszek.
„Vegán leszek…”
🍎Amikor úgy döntöttem, hogy „vegán” leszek, már elég közel voltam a teljesen növényi alapú étkezéshez, más szempontokról viszont nem volt tudomásom és az ismerethiányból adódóan meglehetősen le is fogytam (habár ekkor kirobbanó energiaszinten éreztem magam, a helyzet nem volt sokáig tartható).
🍎A vegán szó körüli idézőjelre még az ezt követő nagyjából másfél év történetét követően visszatérek. Ezalatt elmélyedtem a teljes értékű növényi étrend megfelelő öszeállításában és tudományos hátterében, valamint az életmódorvoslás további pilléreinek tanulmányozásában.
🍎Ezek annyira egyszerű és természetes szokások, hogy mindenki tudja, mi lenne az egészséges: rendszeres testmozgás, pihentető alvás, gondoskodás érzelmi jóllétünkről, támogató társas kapcsolataink ápolása; illetve a függőséget okozó, káros szerek kerülése.
🍎Élvezettel vetettem bele magam a tanulásba, örömmel töltött el, hogy olyasmiről olvasok és hallgatok nagyszerű előadásokat, ami számomra megvalósíthatónak, sőt egy teljesen természetes, harmonikus életmódnak tűnik, másfelől pedig az egész mögött olyan masszív tudományos bizonyítékok állnak, hogy – gondoltam – emellett senki sem mehet el.
🍎Az úton sok fantasztikus kollégát ismertem meg, megalapítottuk a MOTE-t és rengeteget dolgozunk azért, hogy mindez a tudásanyag itthon is elterjedjen.
🍎Idézőjelben mondom a „vegánt”, mert ekkor még tulajdonképp csak növényi étrenden éltem és fogalmam sem volt az állatok kizsákmányolásának további rettenetes módjairól.
🍎Amikor már vagy másfél éve teljesen növényi étrenden voltam, a COVID-járvány elején egy 2 hetes otthon töltött karantén során megnéztem az összes dokumentumfilmet, amit a témában találtam. Az iszonyatos sokk mellett egy kicsit meg is könnyebbültem, hogy én már legalább semmi olyat nem eszem, ami ezekből a szörnyű tevékenységekből származik.
🍎Amikor láttam, mit művelünk mi emberek az állatokkal azért, hogy az izmaikat, testváladékaikat, belsőségeiket megegyük (mellé téve a ruházkodásra, szórakozásra és a tudomány nevében történő kizsákmányolást és válogatott kínzásokat), ráadásul mindezt teljesen fölöslegesen, hiszen az egészségünket nem hogy nem szolgálja mindez, de még árt is nekünk és a bolygónak, eldöntöttem, hogy ebben semmilyen szinten nem akarok részt venni.
@Juhász-Keglovits Klára: Azt lenne jó megértenünk, hogy a húsfogyasztás korábban a fajunk túléléséhez részben hozzájárult, mivel ugyan ritkán, kis mennyiségben jutottak hozzá az emberek, de magas kalóriatartalmú volt, és annak idején még bármi áron meg kellett érni azt az életkort, amíg a génjeiket továbbadhatták és a gyerekeket önállóságuk eléréséig nevelhették. Ez nagyjából 20-30, de legkésőbb 40 éves korukra bőven megtörtént, senkit nem foglalkoztatott az egészséges, aktív időskor, mivel meg sem érték azt.
🍎Annak idején a túléléshez kellett a nagyon jó raktározó képességünk is, vagyis az, hogy a szervezetünk minden elérhető kalóriát be akart gyűjteni és meg akart tartani, méghozzá minél kisebb energiabefektetéssel.
🍎Ha könnyen hozzáférhető ételt láttak az őseink (pl. gyümölcsöket, magvakat, amiket ugye nem kellett még kergetni se), azt megették, akkor is, ha pillanatnyilag kicsit túl sok volt, hiszen ki tudhatta, mikor jutnak a következő lehetőséghez. Addig is a testük kiváló tartalékokat képzett, és az élte túl a következő éhínséget, aki jobban tudott raktározni, így tovább öröklődött ez a tartalékképző gén.
🍎Az evolúció hajnalán még rengeteget kellett gyalogolni, fára mászni az ételért, és később is a mezőgazdaság megérkezésével sokáig a biológiai létminimum környékén élt a legtöbb ember. Fizikai munkát kellett végezni a puszta túlélésért, és ha kicsit csökkent az ételek hozzáférhetősége, sokan éhen is haltak – de soha nem kellett a munka vagy gyűjtögetés után még elmenni sportolni.
🍎Gondoljunk bele, ha az ősember elment volna kocogni csak úgy, amikor pihenhetett is volna… utána, amikor jött a kardfogú tigris, a lustább ősembernek csak ennél a fáradtnál kellett gyorsabbnak lennie, így a lustaság gének továbböröklődtek.
🍎A mai bőségben, amiben az emberiség nagyjából fele él, bármikor hozzájuthatunk az ételhez, akár fizikai erőkifejtés nélkül is. Magas kalóriatartalmú, feldolgozott élelmiszeripari termékek állnak bőséggel rendelkezésre, sőt, ezek vásárlását minden lehetséges pszichológiai trükkel ösztönzik.
🍎Ezek olyan”ételek”, amivel az evolúció során soha nem találkoztunk, így nem is tudjuk jól megítélni, mennyi energiát tartalmaznak.
🍎Két alma közül már akkor is ki tudjuk szemre választani az édesebbet, ha csak kb 10-20 kalória különbség van köztük.
🍎De a feldolgozott zsírokkal és cukrokkal tele rakott pékáruk, desszertek, csipszek, valamint a hús-tej-tojás alapú feldolgozott készítmények szinte észrevétlen tartalmaznak rengeteg kalóriát és függőséget okozó ízfokozókat, melyek mellett a természetes édes íz már nem tűnik olyan vonzónak.
🍎Azzal a két örökletes tulajdonságunkkal, hogy nagyjából mindig mindent megeszünk, amit látunk, és a fölösleget jól elraktározzuk, hogy túléljünk egy esetleges éhínséget… nos, ebben a mozgásszegény világban a kalória túlkínálattal az a normális reakció, hogy elhízunk.
🍎A jelenleg egészségesnek mondott szokások evolúciósan nem normálisak, hiszen minek energiát pazarolni mozgásra, amikor van bőven mit enni. Csak ez már túl sok, amire a szervezetünk nincs felkészülve, a génjeink és a testünk nem változtak annyit az elmúlt 10 ezer év során, mint a környezetünk.
🍎Ezért nem is feltétlen azt javasoljuk, hogy munka után járjunk sportolni, persze sokaknak beválik és jól beilleszthető lehet ez is, már csak a közösségi élmény és a naptárban rögzített menetrend miatt is – hanem inkább azt, hogy legyünk olyan aktívak a nap folyamán, amennyire csak lehetséges.
🍎Ez lehet simán a gyalog munkába járás, lépcsőzés, kertészkedés, önkéntes közösségi munkák, aktív játékok, de persze a szervezett sport is.
🍎Az ételeinket készítsük minél feldolgozatlanabb alapanyagokból, hogy a szervezetünket visszaszoktassuk a természetes ízekhez és ismét megtanuljuk a valódi jóllakottság érzetét, amikor már nem kell többet enni.
🍎Minden nagy egészségügyi szervezet ajánlása kisebb-nagyobb változtatásokkal egy dominánsan növényi alapokra épülő, minél feldolgozatlanabb, minél természetesebb étrend. A majmoktól éppenhogy elvált őseink leveleket, gyümölcsöket, gyökereket, magvakat ettek nagyrészt. Ritkán rovarokat, tojásokat, amihez könnyen hozzáfértek.
🍎Csak sokkal később találták ki a vadászatot, mezőgazdaságot, és főleg az ipari élelmiszereket. A génjeink, a testfelépítésünk ma is nagyon hasonló, a karmaink és fogaink nem tesznek minket veszélyes ragadozóvá, a hosszú bélrendszerünk is inkább a magas rosttartalamú étrendhez igazodott.
🍎C-vitamint a testünk nem képes előállítani (szemben az oroszlánnal), hiszen minek is pazarolnánk erre energiát, amikor bőséggel hozzájutunk a táplálkékból?
🍎Az eredeti meditrerrán étrend, a kék zónákban jellemző és a Kína-tanulmány által leírt hagyományos étrendek, a Lancet tudományos folyóiratban megjelent bolygóbarát étrend mind legalább 80-90% feldolgozatlan növényi ételt tartalmznak, elsősorban valamilyen helyben termő gabonára, gyümölcsre vagy gyökérzöldségre alapozva.
🍎A WHO, az amerikai dietetikai akadémia, valamint velük karöltve az amerikai életmódorvosi társaság, és persze magyar testvérszervezete a @Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület – MOTE is, ennél tovább megy és egy akár 100%-ban növényekre alapozott étrendet javasol, a teljes értékű növényi étrendet, még erősebb egészségvédő hatása miatt.
🍎A teljes értékű növényi étrend (TÉNÉ) számos előnnyel jár az egészségünk szempontjából. Elsősorban a szívbetegségek és bizonyos daganatos betegségek kockázata csökken, mivel az étrend segít alacsony szinten tartani az LDL-koleszterintet, és a vérnyomást; mérsékli a gyulladásos és tumorképző folyamatokat.
🍎Hozzájárul a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának alacsonyabb kockázatához, jobb vércukorkontrollhoz is.
🍎Akik ezt az étrendet követik, általában kisebb testtömegindexszel (BMI) rendelkeznek, azaz kevésbé hajlamosak túlsúlyra és elhízásra.
🍎Összességében csökken a krónikus betegségek kialakulásának esélye. Sokkal jobban érezzük magunkat általánosságban a bőrünkben, több az energiánk, gyorsabb a regenerációnk, így jobban bírjuk a terhelést – legyen szó a mindennapi munkáról, háztartásról, a családdal, szeretteinkkel töltött időről, hobbinkról, sportról. Egyszóval az életminőségünkről.
🍎Gondold csak el, milyen lenne, ha a lehető legjobb egészségnek örvendenél és aktív, szellemileg is friss maradhatnál idős korodra is?
🍎Magyarországon sajnos már egy ilyen fitt 60 éves is ritka látvány, nemhogy a 100 évhez közelítők, mint a kék zónákban.
🍎De az európai várható élettartamtól is elmaradunk egy évtizeddel. Ráadásul az a nagyjából 10 év, amivel tovább élünk az előző generációknál, a legtöbbek számára krónikus betegségekben szenvedve telik, az életminőség alacsony.
🍎Pedig élhetnénk tovább és sokkal jobb egészségben, és sosem késő változtatni: még egy 80 éves is éveket adhat az életéhez, ha egészségét támogató életmódra vált.
🍎A teljes értékű, dominánsan növényekre alapozó étrend, a rendszeres testmozgás, pihentető alvás, támogató társas kapcsolataink és érzelmi jóllétünk ápolása, valamint a függőségek és káros szerek kerülése bizonyítottan alkalmasak erre.
🍎Ami pedig a legfontosabb az egészséges életmódban: nem csak éveket adunk az élethez, hanem életet azokhoz az évekhez.